Hitvallás

"...nem szabad az embernek - kultúrájában és ennek haladásában elbízakodva - magát a természettől végkép elszakítani, s nem szabad azzal minden összeköttetést felbontania: hanem ellenkezőleg, testi-lelki parancsoló szükség az Édesanyánkkal az érintkezést mindég fenntartanunk." Czárán Gyula(1847-1906)

Sylvanus Csoport

A Budapesti Természetbarát Sportszövetség Természetvédelmi és Természetismereti Bizottságán belül életre hívott csoport gyakorlati erdő- és természetvédelme, tematikus ismeretterjesztő túrái, túrabeszámolói. Erdészeti, természetvédelmi hírek, érdekességek

Friss topikok

Invazív fafajok visszaszorítása- Helyszíni bejárás Hűvösvölgyben

2011.04.28. 16:08 Sylvanius

A Pilisi Parkerdő Zrt. 266 millió forintos uniós pályázatának köszönhetően tovább folytatódhat a Parkerdő természetesen program. A "Parkerdő természetesen 2010-2012" elnevezésű erdészeti, természetvédelmi program során még több védett erdőterület rehabilitációjára, veszélyeztetett növény- és állatfajok, életközösségek védelmére, ökológiai kapcsolatokat gátló kerítések bontására, bolygatott, hulladékkal szennyezett élőhelyek helyreállítására kerül sor.

A megkezdett munkák folytatásaként a 2012 nyaráig tartó szakaszban elvégzendő munkálatokról és egyéb, a főváros környéki erdőterületeket érintő fontos intézkedési és cselekvési tervekről kaptunk tájékoztatást helyszíni bejárás alkalmával Hűvösvölgyben. Lomniczi Gergely a program kommunikációs vezetője és Dr. Boda Zoltán a Budapesti Erdészet vezetője ismertette az erdőrészletben elburjánzott bálványfa és akác okozta gondokat és az ezeket megoldó természetvédelmi beavatkozásokat, eljárásokat.

Fotó: Telek György

A pályázati beavatkozásoknak fontos eleme és célkitűzése a védett erdőterületeken egyre nagyobb mértékben elszaporodó idegenhonos, agresszíven terjedő fafajok (akác, bálványfa, zöld juhar) visszaszorítása, térhódításának megakadályozása.

Az amerikai kontinensről származó fehér akác és a távol-keleti eredetű bálványfa, mint általában az összes inváziós faj tág tűrésű, kis termőhelyi igényű, bőséges magterméssel és jó sarjadó képességgel gyorsan, nagy területen szaporodni képes, szívós fajok, melyek gyorsabb növekedésükkel a fajok közötti versengésben előnyhöz tudnak jutni, így kiszorítva az élőhelyen őshonos, természetes fafajokat. További veszélyük, hogy a gyökéren keresztül kibocsátott, más növények fejlődését gátló anyagaik (allelopátia) miatt, valamint az általuk nitrogénben feldúsított talaj következményeként fajszegény aljnövényzetűvé degradálódik az élőhely, mely az állatvilágra is kihat. A bálványfa az elmúlt évtizedekben a városi kertekből elterjedve az elhanyagolt városi helyek mellett megjelentek az erdőszegélyekben, erdei utak, nyiladékok mentén és az erdősítésekben, ahol az élőhelyre jellemző növény- és állatfajok egyedeinek komoly csökkenésével kell számolni. Ezért is vált sűrgető feladattá visszaszorításuk. Ez most közel 79 hektányi területen és 13 település körzetében valósulhat meg.

A két fafaj terjedésének megakadályozása sok munkával járó, igen nehéz feladat, hiszen túlélő és sarjadó képességüknek köszönhetően kizárólag fizikai eszközök alkalmazása nem vezet ezen özönnövények területfoglalásának megakadályozásához, ezért csak a vegyszeres kezelés hozhat eredményt.

Dr. Boda Zoltán erdészetvezető és növényvédelmi szakember tájékoztatta az érdeklődőket a munka módszeréről. A vastagabb fák kérgét 10-15 cm hosszúságban körben lehántják, majd egy triklopyr-t tartalmazó, szelektíven ható, olajsűrűségű vegyszerrel (Garlon) lekenik. A fiatalabb egyedeknél elegendő ha a fa kérgére és hajtásaira közvetlenül alkalmazzák a szert. Hatásmechanizmusa az, hogy a szijácsba jutva az amúgy is rendkívül gyors növekedést még tovább fokozza, így a szállítószövetek megszakadnak, a tápanyagutánpótlás megszűnik és a fa elpusztul. 

A kezelést tavasszal kezdik el és nyár végén egy ismétlő kenést hajtanak végre.

 

Azáltal, hogy a vegyszert a gyökérfőhoz minél közelebb juttatják a keringési rendszerbe, a gyökér károsodása is olyan mértékű, hogy a későbbi kivágás után már nem tud gyökérről sarjadni.

 

 

 

 

 

 

 

A hatékony és eredményes megoldás ellenére a védett erdei élőhelyek helyreállítása csak akkor lehet sikeres, ha a szintén pályázati célként megfogalmazott szemléletformálás, ismeretterjesztés is hatékony lesz a lakosság körében és megértik, elfogadják azt, hogy a bálványfa díszfaként ültetése a kertekben nem kívánatos, sőt káros a városhoz közeli erdők életközössége szempontjából. Tehát amíg radikálisan nem csökken a kertekben telepítésre került egyedek száma, addig a védett és nem védett erdők is veszélyben vannak és csak részleges sikerről beszélhetünk. 

Lomniczi Gergely a továbbiakban elmondta a pályázathoz kapcsolódó egyéb élőhely-fenntartási, helyreállítási és védelmi intézkedések részleteit, nevezetesen az erdészeti bekötőutak sorompóval való lezárását az illegális szemétlerakás megakadályozására, a populációk közötti érintkezés zavartalanságát gátló kerítések elbontását, és "természetesen" a szemétszedés költséges, állandóan szükséges elvégzését is megemlítette.

Az erdészek és természetvédők tehát a nehéz feladat egyik részét sikeresen végrehajtották, vagy a közeljövőben véghezviszik a faj- és élőhelyvédelemben kitűzött célokat, de egy nagyobb és még nehezebb dolguk/dolgunk is lesz, ami mindannyiunk felelőssége: Embertársaink felvilágosítása, szemléletének, értékrendjének, lelkületének megváltoztatása, helyes kialakítása. Ehhez talán mérhetetlenül nagyobb erőfeszítés és hit szükségeltetik. 

Szólj hozzá!

Címkék: akác bálványfa parkerdő természetesen lomniczi gergely idegenhonos fafajok védett erdők inváziós fafajok visszaszorítása

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása